Subscribe to:
Post Comments (Atom)
जन्माला आल्यानंतर येणा-या प्रत्येक हुंदक्याबरोबर,श्वासाबरोबर सुरु होतं आयुष्य, त्या क्षणापासून सुरुवात होते ती अनुभूतींना अन घडत जातो माणूस. भोगणं,सोसणं,तडफडणं,तळमळ,कळकळ,अस्वस्थता,दु:ख,निराशा आणि कधी उत्साह,जोम,हुरुप,आनंद,यश,समाधान,सुख अगदी मोक्ष सुध्दा.यातच मग कुठेतरी मनाच्या तळाशी अगदी आतून येतात संवेदना.ज्यांच्यात असतं सामर्थ्य.ते सगळं व्यक्त करण्याचं,शोधण्याचं,सार आपल्या जगण्याचं,हसण्याचं. अशीच हसत भिजून येते कविता. ओलावलेल्या पापणीतून उतरुन येते कविता..!
Rekhaji,
ReplyDeleteSadhi, sopi aani chan kavita ahe.
jagarhatiche satya hech aste.
SHaRAD.
hi..friend
ReplyDeletehands of to your observation..and your style also...
born comes deside and death comes suddenly..
its naturs law..
but your prasentation and example is creaditable..
our observation makes diffrent thinker to man
for that should have fillings...and u r deserve
for it....thnks...
AMIT MOHITE.....
Kharach sundar kavita aahe......
ReplyDeleteपहिलीच कविता इतकी सुंदर !
ReplyDeleteशुभेच्छा रेखा
Apratim....
ReplyDeletePretty flower.
ReplyDeletehttp://youcanfacetodaybecausehelives.blogspot.com
रेखा पहिलिच कविता इतकि सुनदर आहे! तुला मनापासुन हादिक शुभेचछा.
ReplyDeletechhan
ReplyDeleteKhup chan..mast aahe vaakya rachna
ReplyDelete--Sandy
http://www.sandykadam.com
best luck new poems
ReplyDeleteखूप छान!!!!!,तुझी पहिली कविता ही उमललेल्या फुलासारखीच आहे,मग कोणताही माळी अशा काव्यफुलाला तोडेलच का?
ReplyDeleteखूप छान!!!
ReplyDelete